Árpád-házi Szent Margitnak már a születése sem volt mindennapinak nevezhető. Édesapja, IV. Béla király ekkor Isten kegyelmébe ajánlotta, hogy ez a felajánlás megmentse az országot a tatárok támadásaitól. Így is történt. Batu kán visszafordult Ázsia felé a nagykán halálhírének hallatára, a Magyar Királyság pedig megkezdhette a lassú újjáépülést a viharos idők után.

Ez az időszak, a második honalapítás évei egybeesnek Margit zárdában töltött éveivel. Édesapja ugyanis hároméves korában a domonkos-rendi apácák kötelékébe adta, akiknek ekkor egyik zárdájuk a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten állt. Margit teljes életét itt élte le, bár több házassági ajánlatot is kapott, amelyekkel kiléphetett volna a zárdából, mégis visszautasította őket. Az egyház a mai napig az önfegyelem és a keresztényi szeretet példaképeként tiszteli. Ami a szerénység és az önmegtartóztatás példájává emeli Margitot az többek közt az, hogy bár egy király lányának született, a zárdában mégsem viselkedett királyleány módjára. 

Mivel a Domonkos kolduló rend, ezért a tagok semmilyen birtokkal vagy vagyonnal nem rendelkezhettek, a szegénységi fogadalmat pedig nagyon szigorúan betartatták. A női kolostorok ebben az időben nem a prédikálás feladatait vállalták magukra, hanem sokkal inkább a misztikus lelki elmélyülés, az önvizsgálat és a visszavonulás helyei voltak. Szent Margit napjait is a legegyszerűbb munkák, a szakadatlan imádság és a vezeklés töltötték ki.

Ez a vezeklés Margit számára a legendák szerint sokszor önostorozást, önsanyargatást jelentett, így remélve, hogy a test sanyargatása és kifárasztása által közelebb kerülhet egyfajta tiszta lelkiállapothoz és a Krisztussal való kapcsolata is szorosabbá válhat. Nem idegen gondolat ez a vallás világán kívül sem. A teljesítménysportok, így a futás sokszor összekapcsolódik a egy meditatív állapottal, amit egy ilyen monoton és fárasztó cselekvés képes előidézni. Ennek okait több helyen is kereshetjük. Seregi Tamás A triatlon filozófiája című tanulmányában* az egyik okot test és tudat felbomlásában és összetartásában azonosította. A test ugyanis ugyanazt a mozdulatsort végzi ismételve, így nem lenne szükség a tudat közbeavatkozására, akár „le is válhatna róla”. A futónak azonban ügyelnie kell testhőjére, hidratáltságára, az esetleges balesetek elkerülésére – vagyis működésben kell tartania a rendszert. „A tudat úr próbál lenni saját házában.”**

Ez a működésben tartás azonban párhuzamos a test monoton munkavégzésével, így pedig a tudat képes mással is foglalkozni. „A gyakorlott futó nem elkalandozik, hogy portörlést rendezzen lelke lim-lomjai között, hanem meditál – kiüríti az elméjét.”*** A futó  – Szent Margittal párhuzamba állítva, – a saját teste határait feszegető ember, ugyanis nem kalandozhat el, hiszen akkor a gépezetbe hiba csúszhat és a test nem fog tökéletesen működni. A meditációra való képesség, a tudat olyan sarkainak a feltárása és kiürítése, amelyre egyébként a hétköznapi ingerforgatagban nem lennénk képesek, éppen a futás egyszerű, de mégis speciális mozdulatsorai által válik számunkra elérhetővé. 

A Nyulak szigetét ma már Margitszigetnek hívjuk, hiszen itt fekszik Árpád-házi Szent Margit sírja. A szigetkört teljesítő futók talán nem is tudják, hogy a hely, ahol nap mint nap edzenek, éppen egy olyan történettel van átitatva, ami valamiképpen hasonló az övékhez. A Flaszter programjai közül Petrányi Luca projektje oly módon igyekszik felhívni a Margitsziget futóközönségének figyelmét erre a kapcsolódásra, hogy őket egy pillanatig sem lendíti ki ebből a meditatív állapotból – éppen ellenkezőleg, még elő is segíti azt.

* Seregi Tamás: A triatlon filozófiája. In: uő: A jelen. Budapest, Kijárat, 2016, 69–109. o.
** I. m. 107. o.
*** I. m. 106. o.

Szerző: Tóth Fanni

Kép: A domonkos rendi apácakolostor romjai a Margitszigeten. Fotó: Harangozó Ádám, funiQ.hu

Petrányi Luca Futás Szent Margittal című projektje 2023. szeptember 22. és október 23. között lesz látható a Flaszter - 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále keretében a margitszigeti futókörön. Kapcsolódó események hamarosan a Budapest Galéria Facebook oldalán.