Budapest betonrengetegét róva könnyen támadhat az az érzésünk, hogy hiányzik számunkra a természet közelsége, és még inkább az azzal való szerves kapcsolódás. A városok és nagyvárosok az urbanizáció újabb és újabb fokozatait érik el, így az egyre sűrűbben beépülő tereket és az egyre mesterségesebbnek tűnő városképeket megtapasztalva teljesen érthető, hogy megnövekszik ez az igényünk. Nem véletlenül indultak meg rohamosan az utóbbi években Budapesten is az olyan tervek kivitelezései, amik a nagyvárosban még fennmaradt természeti területek és értékek megőrzésére törekednek. 

Ennek kisebb példái a parkzöldítések, a fák kivágástól való megmentése, vagy az olyan a lakosság számára fontos lehetőségek, mint az udvarzöldítési pályázatok vagy a közösségi kertek létrehozása. Emellett magától értetődően pedig a természetvédelmi területek kijelölése is elengedhetetlen lépés a meglévő természeti adottságaink megőrzéséhez. A leginkább szimbolikussá vált „zöld tett” azonban a mai napig a faültetés, és a főváros ebben sem szűkölködik. Az utóbbi években több mint 10 000 új fát ültetettek el a város területén. 

Belegondoltunk-e azonban valaha abba, hogy ezek a természeti értékek valójában közjavakként is elgondolhatóak? Kihez tartoznak és kinek a javát szolgálják például azok a gyümölcsfák, melyek közterületeken állnak? Ki szedheti le a termésüket? Kié lennének a város ilyen értékei, ha nem a városlakóké? 

Fajgerné Dudás Andrea és Szabó Eszter Ágnes tíz éve foglalkoznak a Common Jam projekttel, 2022-ben pedig Bíró Anna is csatlakozott hozzájuk, hogy feltérképezzék a köztereken lévő gyümölcsfákat. A projekt kezdetben a fák termésének begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozott, ezzel akciószerűen felhívva a figyelmet a köztereken általában „parlagon heverő” termésekre. Ezeknek a fáknak a termései éppen eldöntetlen státuszuk, „sehova-nem-tartozásuk” miatt legtöbbször rohadásra vannak ítélve – pedig tökéletesen ehetőek, sőt bizonyos kutatások szerint a gyümölcsfákra igencsak csekély hatással van a városi talajban és levegőben megtalálható szennyeződés.

A világ több nagyvárosában indultak már kezdeményezések a közterületek gyümölcsfákkal történő zöldítésére, illetve a már meglévők feltérképezésére. Így ültető projektbe kezdett például Zürich, Jakarta, valamint több észak-amerikai város is. Budapesten sem elhanyagolható a köztereken található gyümölcsfák száma, sokszor azonban ezek a városlakók látókörén kívül esnek – hajlamosak vagyunk nem a sajátjainkként tekinteni rájuk. A Common Jam Map projekt a Flaszter keretében nagy feladatra vállalkozott, ugyanis terveik szerint elkészítik Budapest gyümölcstérképét, amelyet egy online felületen tesznek közzé, így a többi városlakó számára is elérhetővé válik az általuk összegyűjtött tudás.

Ez a tudás nem önmagában áll, hanem a gyűjtéssel és a megosztással együtt reflektál a város élhetővé tételének kérdéseire, a közterületek és közjavak városlakók számára való átadására, és olyan nagyobb ívű problémákra is, mint az élelmiszerválság vagy a lokális közösségek összetartása – hiszen a város gyümölcsfáinak visszaadásával kialakulhat egy-egy virtuális közösség egy-egy fa körül is, az arról való közös gondoskodással vagy akár a közös szüreteléssel. Ez utóbbi a Flaszter keretei közt is megvalósul, mivel az alkotók a közös faültetés és beszélgetés mellett gyümölcsszedésre és befőzésre is invitáltak.

Szerző: Tóth Fanni

Fotó: Common Jam Map birsalma szedés és befőzés / FLASZTER / fotó: Kristóf Balázs / BTM Budapest Galéria

Következő Common Jam Map programok a Flaszter keretében: 

2023. október 7. 16:00 - szimpózium

2023. október 18. 17:00 - faültetés