Mikor kérünk elnézést, kitől és hogyan? És mikor tesszük őszintén és mikor megszokásból? Bezárt üzletek ajtajain, hivatalos levelekben vagy elromlott berendezések oldalain gyakran találkozunk a következő mondattal: „Az okozott kellemetlenségért szíves elnézését kérjük”. Az ilyen és hasonló bocsánatkéréseket megszoktuk mindennapjainkban, személytelenek, feledhetőek és legfőképp súlytalanok. Ennek legfőbb oka, hogy nincsen feladó, akihez az elnézést-kérés egyszerű gesztusát köthetnénk, akinek hibáival, mulasztásaival megbékélhetnénk, bocsánatkérését elfogadhatnánk. Azonban hányszor halljuk az elnézést szót másoktól, hányszor mondjuk mi? És hányszor érezzük azt akár irritáció, szorongás, vagy düh formájában, hogy egy helyzet nincsen feloldva – talán elnézést kellene valakinek kérni?

Más kultúrák bocsánatkérési szokásairól többféle tanulmány is született már, ezek közül egy az egyesült államokbeli és a japán tendenciákat vetette össze.* A konklúzió azt mutatta, hogy az USA-ban a bocsánatkérések fő funkciója, hogy a cselekvő fél átvegye az irányítást a helyzet felett és saját integritását visszaállítsa. Ezzel szemben Japánban ugyanez a funkció sokkal inkább a társadalmi rend megőrzésére, a konfliktusok feloldására szolgál. Azt is mondhatnánk, hogy a japán mód egy normatív mód, amely a társas együttélést könnyíti meg, míg az amerikai egy individualista mód, amely az egyén stabilitását kívánja megtartani.

Ha szigorúak szeretnénk lenni, akkor a „jó bocsánatkérés” formulája mindkét komponenst magába kell, hogy foglalja. Itt Magyarországon, a térképen Japán és az USA között félúton azonban mégsem találjuk meg ezt a tökéletes formulát – sőt, hétköznapjainkban nagyon kevésszer kérünk egyáltalán bocsánatot, még akkor is, ha pontosan érezzük a feloldatlan konfliktusból származó feszültséget a bőrünkön. Ennek miértjére valószínűleg csak egy sokkal kiterjedtebb kutatás tudna válaszolni, a helyzet javítására azonban lehet kísérletet tenni.

Sugár János közlekedési táblákat imitáló elnézést feliratai a villódzó, színes városi forgatag közepette jelennek meg, póriasan egyszerű jelzésekként. Környezetükbe finoman belesimulva, ám egyszerűségükkel a figyelmet magukra irányítva tűnnek fel 2004 óta az ország különböző városaiban (valamint egy alkalommal Pozsonyban), minden alkalommal újabb reakciók sokaságát kiváltva. Helyspecifikus művek, de csupán abban az értelemben, hogy felállításuk helye nagyban meghatározza az interpretációk irányait. Ezeket a reakciókat az értelmezéskényszer szüli, hiszen nem tudjuk, hogy ki kér kitől elnézést. Vajon tőlünk kérnek elnézést, vagy a feliratot magunkban ismételgetve mi kérünk elnézést valakitől? Ezek a táblák még annyi kapaszkodót sem adnak a rácsodálkozónak, mint a / korábban említett feliratok, hiszen arról sem kapunk információt, hogy mi az elnézést-kérés apropója.

Azáltal, hogy Sugár táblái az elmúlt években a magyar mellett egy másik nyelvet is megszólaltatnak – így például román-, szlovák- vagy cigány-magyar feliratpárokat olvashattunk – az installáció számos nemzeti konnotációt is tartalmaz. A Flaszter keretei közt megvalósuló legújabb tábla ukrán és magyar nyelven hordozza az elnézést szót, ezzel egyértelmű utalást téve a 2022-ben Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúra, és minden azt körülvevő hazai és nemzetközi politikai eseményre, állásfoglalásra. Az, hogy ez az interpretációs meder a befogadót a düh, a szégyenkezés, az empátia vagy más típusú érzelmek és gondolatok felé sodorja, nem kiszámítható. A tény, hogy az installáció a Blaha Lujza téren, a város egyik legforgalmasabb csomópontján fog megvalósulni, mindenesetre garantálni fogja az emberi reakciók sokféleségét. És azt is, hogy amíg a tábla a helyén van, sokkal többen fogunk rágódni az elnézést szón.

*W. W. Maddux et al.: Cultural Differences in the Function and Meaning of Apologies. In: International Negotiation 16. 2011. 405-425.

Szerző: Tóth Fanni

Kép: Sugár János: elnézést, Szabadság híd, Budapest, fotó: Tóth Szilvia / artpool.hu

Sugár János elnézést című installációja a Flaszter teljes ideje alatt, 2023. szeptember 22. és október 23. között lesz látható a Blaha Lujza téren.